Helló gyerekek! Remélem jól telt a napotok ott kinn, a nagyvilágban. Itthon nagyjából csak a szomorú valóság uralkodik, de jobban tenném, ha lassan hozzászoknék.
Voltunk ma Szabcsíanyuval misén. Már az elején kikészített Nikike, akinek bár mondtam, hogy most az egyszer ne ide jöjjenek, mégis megjelentek, mondván, hogy majd utána mennek az evangélikus istentiszteletre. Na, gondoltam, marhára fog örülni szegény tanítónéni, hogy bevágtattok kezdés után 10 perccel, mert ahogy Johnnie atyát ismeri az ember, biztos el fogja engedni magát a prédikációban :D. Utána meg a sok savanyú képű vén nyanya, aki hátrafordul, és nézi, hogy merem énekelni a gitáros énekeket. Prédikáció ismételten jó volt, mondjuk a maiban nem volt semmi olyan nagyon emlékezetes, talán azért nem, mert maga az evangéliumi történet is annyira világos és egyértelmű volt: amikor a farizeusok arról kérdezik Jézust, hogy kell-e adót fizetni. És Jézus elkér egy pénzérmét, megkérdezi, hogy kinek a képe van rajta, és mivel a császáré, azt válaszolja, hogy adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami az Istené. Emlékszem rá, hogy ez már gyerekként megfogott. Meg utána mondott egy Mátyás király mesét az okos leányról, illetve a sarkalatos erényekről beszélt, hogy az igazságosság mellett mennyire fontos az okosság erénye. Mert az okosság az, ami megfontolosára késztet a tett előtt. Utána beültünk az Árkádiába forró csokit inni, és ott voltunk fél 12-ig, beszélgettünk a világ nagy dolgairól, életünk folyásáról, meg a fiókákról. Utána ebéd anyósoméknál, olvasgattam a Gyűrűk Urát, elmentünk Spar-ba meg anyukámékhoz, és most leültem, hogy írjak néktek, hogy mi a helyzet Sárkányszülők háza táján.
Megyek, mert még össze kell állítanom dolgozatot holnapra a nyolcadik osztálynak (dejó, hogy nem vagytok itthon, igaz? :D), az ötödik osztálynak (Zsóka meg itthon maradt, hehe :D), meg a hetedik osztálynak is :D. Szerintem mindenki odáig lesz a gyönyörűségtől, és úgy fognak engem szeretni :D.
Nagyobb fiókáim már túl vannak a szalagavatón, remélhetőleg épségben megúszták, és nagyon jól érezték magukat. Ismét eltelt egy nap, és ez pedig azt jelenti, hogy kisebb fiókáink már egyel kevesebb napot lesznek távol.
Holnap új nap virrad, ami nem más, mint egy új kaland kezdete, hogy némiképp módosítsunk az eredeti idézeten.
Puszi minden mennyiségben, Sárkányanyu
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.